Az Advent sokaknak stresszes és érzelmileg terhelt időszak, amelyben különösen nehéz lehet magunkra figyelni.
Van, aki imádja a Karácsonyt és várja, mert végre ki fog tudni kapcsolni. Van, aki utálja a Karácsonyt és haragszik az ünnepi felhajtásra. Van, aki annyira törekszik az irreálisan „tökéletes” ünnepre, hogy túlterheli magát és a fa alá már csak önmaga fáradt árnyékaként esik. Van, aki csak félve vágyakozik egy békés Karácsony után, mert hangulatára rányomják a bélyegük a korábbi ünnepek csalódásai.
Gyakran ilyenkor találkozunk a kapcsolatainkban lévő problémáinkkal és felébredhetnek azok a feszültségek, amelyek a másoknak elvárásainak való megfelelési nyomásból fakadnak.
Sokaknak a Karácsony pedig azért nehéz, mert valamilyen veszteséget éltek át és a hiány fájdalmával kell szembesülniük az ünnepek alatt.
Az ünnepek környékén tehát sok érzelem és indulat is felerősödhet, s mindezek miatt, az évnek ebben az időszakában kifejezetten hajlamosak vagyunk elfeledkezni a legfontosabb dologról: saját magunkról.
Akármit is jelent Neked az érkező ünnep, arra bátorítalak, hogy figyelj magadra.
A szeretet ünnepe önmagunk szeretetére is emlékeztet, s arra, hogy milyen fontos lassítanunk.
Adventben ezért a Lelkisúgó is megpihen: a heti pszichológiai cikkek helyett a Lelkisúgó Adventi Kalendáriumában egy-egy gondolat kísér majd, hogy az "évvégi hajrá" és a szaladós decemberi napok közepette se felejts el megállni magadért és gondoskodni önmagadról.
Ha tetszett a bejegyzés, kövess @lelkisugo és iratkozz fel a Lelkisúgó havi hírlevelére!
❤ és mutasd meg másoknak is, akiknek inspirációt vagy segítséget jelenthet!