November utolsó napjaiban szeretem összegezni és rituálisan lezárni magamban az évet. Talán korainak tűnik, de az Advent számomra már egy különálló fejezet, a készülődés időszaka, amelyben már nem kezdek új projektekbe és pihenésre intem a meglévőket.
A csendes ünneplés és elengedés napjai ezek, amelyekben számot vetek a haladásomról, fejlődésemről, megvalósított ötleteimről, de csalódásaimról és füstbe ment terveimről is. Tanulságokat vonok le és későbbi törekvések magvait szórom el szívemben.
Idén is dűlőre kellett jutnom azzal, hogy sokkal több mindent adtam volna - nemcsak családomnak és szeretteimnek, de Nektek is -, mint amire fizikailag képes voltam. 2023 rövidnek tűnő, ám annál sűrűbb hullámvasútján sokszor éreztem úgy, hogy elértem álló- és tűrőképességem határáig, de a Gondviselő Kegyelem újra meg újra átsegített a legsötétebb kapukon.
Köszönöm, hogy mindeközben velem voltatok, hogy idén is biztattatok, támogattatok, figyelmetekkel ösztönöztetek. Visszajelzéseitek elmondhatatlanul sokat jelentettek !
Évem fénypontjai voltak (a teljesség igénye nélkül):
- Tavasszal elkészítettem az Örömtérképezés minikurzust, tervezett ingyenes kurzusok sorában az elsőt
- Részt vehettem a @megoldaskozpont Reziliencia konferencián (témám az elmúlással való megküzdés volt), illetve @knapekeva Határok és Önbecsülés konferenciáján a krónikus életről beszélhettem
- Az őszi jótékonysági sámándobos hipnózisműhely szuperül sikerült és lángot ébresztett bennem a jövő évi csoportokkal kapcsolatosan is
- Hoztam néhány új podcast részt - több az állandó náthásságom (köszi, ovipestisek!) miatt sem fért bele, de amit tudtam, azt hatalmas szeretettel készítettem
- Elindult a pesti rendelőm felújítása (kapunyitás 2024 tavasz)
Amiért talán leghálásabb vagyok, hogy nagyon sokat gyógyultam és erősödtem - megbarátkoztam a mindennapi szteroidokkal és ijesztőnek tűnő, de annál hatásosabb gyógyszerekkel; illetve hogy bontakoztak és mélyültek barátságaim. Ahogy a Férjem mondta: "újra nyílik a világod, Betta" - és tényleg így van. Erről szólt ez az évem.
Minden árnyék ellenére most úgy érzem, hogy a Fény felé tartok.
És ez jó érzés.
...De persze még nem búcsúzom, hiszen egy-két nap múlva érkezik az Adventi Kalendáriumunk, ami nekem már most, a háttérmunkák közben melengeti a szívem
Köszönöm mégegyszer, hogy követed munkásságom.
Szeretettel,
Betta