Ma három gondolatot szeretnék Veled megosztani, amelyek akadályozhatnak abban, hogy szeretni tudd önmagad, illetve azok lehetséges "ellengondolatait", amelyekre összpontosítva erősítheted önértékelésed.
1. „Nem itt kellene tartanom...”
Az egyik legkárosabb diszfunkcionális gondolatunk abból fakad, hogy összehasonlítjuk magunkat másokkal és mások ritmusával. Az érzés, hogy „elkéstünk”, hogy „le vagyunk maradva” másokhoz vagy saját elképzeléseinkhez képest, egy állandó feszültséget okoz bennünk, s elszakít a mindenkori jelenben-levéstől. Ennek a gondolatnak az elengedését nehezíti, hogy egy türelmetlen világban élünk, amely folyamatosan sürget bennünket.
Ellengondolat: „Ott vagyok, ahol most lennem kell.”
Ahhoz, hogy legyőzhesd ezt az érzést, el kell hinned, hogy mindannyiunk útja különbözik, hogy életutad és azok állomásai összehasonlíthatatlanok másokéval. Ne feledd: "A Nap sem hasonlítható össze a Holddal - mindkettő a maga idejében ragyog."
Amikor nem bocsátunk meg önmagunknak, olyan mintha újra meg újra büntetnénk önmagunkat egy olyan dologért, amiért már megbűnhődtünk.
2. „Elszúrtam, elszúrtam, elszúrtam...”
Rendkívüli módon rombolhatja önértékelésünket, ha állandóan a múlton rágódunk és önmagunkat gyötörjük tévedéseink miatt. Az egyik legszomorúbb dolog a múltunk hibái miatti bűntudatban leélt élet.
Amikor nem bocsátunk meg önmagunknak, olyan, mintha újra meg újra büntetnénk önmagunkat egy olyan dologért, amiért már eleget vezekeltünk; ez pedig ellehetetlenítheti az önelfogadást.
Ellengondolat: „A tegnapomnak nem kell meghatároznia a holnapomat.”
Nem múltbéli hibáid határoznak meg, hanem jelenbeli döntéseid. Minden egyes nap dönthetsz arról, hogy megbocsátasz önmagadnak és továbblépsz.
Az önelfogadáshoz nincs szükség arra, hogy más valakivé válj.
3. „Miért nem vagyok [tetszőlegesen behelyettesíthető] ?!”
Miért nem vagyok vékonyabb, okosabb, sikeresebb, talpraesettebb, szókimondóbb, jóképűbb... ?
Nem tudjuk elfogadni azt, amilyenek vagyunk, ha folyamatosan olyanok akarunk lenni, mint amilyenek nem vagyunk. Ha állandóan hiányosságainkat látjuk vagy azt, hogy mások miben mások és jobbak nálunk, eltakarhatjuk magunk elől értékeinket és erősségeinket.
Az önismeret nem arról szól, hogy megváltoztassuk magunkat annak érdekében, hogy szeretni tudjuk magunkat, hanem éppen az a célja, hogy megismerjük azt a valódi énünket, aki úgy szerethető, ahogy van.
Ellengondolat: „Nem kell másnak lennem, mint aki vagyok.”
Már most is elég jó vagy és tele vagy belső gazdagsággal. Lásd meg az értékeidet – illetve kutasd fel azokat, ha nem ismered őket! Önmagad megtalálása és felvállalása bár nehéz feladat, de felszabadíthat az örök megfelelési vágy terhe alól is.
Ha tetszett a bejegyzés, kövess @lelkisugo és iratkozz fel a Lelkisúgó havi hírlevelére!
❤ és mutasd meg másoknak is, akiknek inspirációt vagy segítséget jelenthet!