Sokan félnek beszélni a halálról, főleg gyermekek esetében - pedig a témától, illetve az elhunyttól való távolságtartás („inkább ne emlékeztessük rá”)) okozhat elsősorban problémákat, nem az arról való beszélgetés. ⁣


Gyászkommunikáció: Mire figyeljünk?⁣

Ne gondoljuk azt, hogy egy „képzettebb” szakembernek (pl. pszichológusnak) kellene beszélgetnie a gyermekkel a témáról; gyermekünknek felénk van bizalma, mi jelentjük neki a biztonságot, ránk van elsősorban szüksége.⁣

Nincs „recept” vagy speciális beszélgetési technika, amit használnunk „kellene”! Mindennél fontosabb a biztonságos, nyugodt légkör megteremtése, hogy türelemmel hallgassunk, szeretettel legyünk jelen.⁣

A kommunikációban törekedjünk az érzelmi őszinteségre (ne akarjunk „erősnek látszani”, ezzel csak azt érjük el, hogy a gyermek megtanulja magába fojtani érzéseit; helyette merjünk beszélni a saját érzéseinkről, arról, hogy hiányzik az elhunyt szerettünk, merjük bevallani, ha valamiben nem vagyunk biztosak)⁣

Közben figyeljünk az érzéseire, ismerjük el, hogy azok normálisak (sírás, félelem, szomorúság, düh); hogy a gyermek érezze, hogy biztonságban kifejezheti azokat.⁣

Mindig apró lépésekben gondolkodjunk, ne „zúdítsunk” egyszerre sok információt és ne várjunk hosszú, mély beszélgetéseket, mivel a gyerekek befogadó képessége véges.⁣

Ne használjunk a gyermek számára ködös, értelmezhetetlen metaforákat, pl. „átmenni a túlsó partra”, „örök álom”, „elcsendesülünk”, amik összezavarhatják.

A gyerek életkorának megfelelő szintjén, nyelvezetén beszéljünk, egyszerű, rövid magyarázatokat használva. Kisebb gyermekeknél használhatunk természeti példákat (pl. kis állatok halála, növények pusztulása)⁣

Legyünk nyitottak a gyermek problémáira és kérdéseire, bátorítsuk is őket azok feltevésére. Ne ragaszkodjunk saját mondanivalónkhoz, arra válaszoljunk, amire a gyermek valójában kíváncsi!⁣

Fontos, hogy gyerekeknél még hullámzik a halálfogalom, nem felfogható számukra annak végessége (pl. mondogatja, hogy meghalt a nagypapa, mégis sokáig kérdezgeti, mikor jön vissza?), ez teljesen természetes. Csak 9-10 éves korban kezdődik az elmúlás megértése, a halál reálisabb felfogása.⁣

Mire figyeljünk gyászoló gyermek esetében?

A gyászoló gyermekek érzékenyebbé válhatnak, s fokozott stressz-reakciók keletkezhetnek a korábbi, megszokott rutin legkisebb változásaira is. Főleg a halálhír közvetlen bejelentése után, illetve a gyász korai szakaszában (fél-1 év) lehetőleg kerülni kell a jelentős változásokat az életvitelben és a gyermek körülményeiben.⁣

A gyászeseményt közvetlenül követő időszakban fokozott érzelmi terhelést jelent minden olyan esemény, amely eltér a megszokottól: ide vonatkozhat a napi rutin jelentős változása, fontos rítusok (pl. elalvási „rituálék”, „vasárnapi ebéd”) kimaradása, korábbi szabadidős foglalkozásokból való visszavonulás. Természetesen amennyiben nincsen kedve, ereje a gyermeknek (pl. elmenni sportfoglalkozásra), nem kell erőltetni a rutint! Általánosságban elmondható, hogy óvakodjunk a kényszerítés bármilyen formájától, lehetőleg ne erőltessük az új helyzeteket, főleg amennyiben a gyermek hevesen tiltakozik ellenük.⁣

Az életviteli rutinokhoz hasonlóan, a környezet jelentős megváltozása is súlyosan befolyásolhatja a gyermek érzelmi állapotát. Mind a fizikai tér, mind a kapcsolati környezet is alapvetően meghatározza a gyermek gyászának kimenetelét, azaz az ismert, biztonságos környezet és a megbízható, szeretetteli kapcsolatok segítenek elsősorban a gyermeknek megküzdeni a fájdalommal.⁣

Mikor forduljunk szakemberhez?⁣

- Ha súlyos szorongások, szeparációs félelmek lépnek fel⁣

- Ha folyamatos aggodalmak és rémálmok gyötrik a gyermeket⁣

- Ha a gyermek láthatóan elfojtja érzéseit vagy nehézséget okoz számára, hogy nem képes kifejezni azokat⁣

- Ha 3-4 hónapon túl is kifejezett szomorúság, ingerlékenység, erős „csimpaszkodás” áll fenn⁣

- Ha 2-3 hónapon túl is koncentrálási problémák, magatartási problémák vagy erős visszahúzódás jellemző az iskolában⁣

- Ha a deprimált hangulat válik uralkodóvá vagy öngyilkossági gondolatok fixálódnak⁣

- Ha makacs önvádak vagy súlyosan csökkent önértékelés alakul ki a gyermekben⁣

- Ha súlyos szomatizációs tünetek jelentkeznek a gyermeknél, amelyek 3 hónapnál tovább állnak fenn⁣

- Ha a gyászoló felnőttek úgy érzik, túl nagy érzelmi megterhelést jelent nekik a gyermekkel való beszélgetés

Forrás és ajánlott összefoglaló a témában: Simkó Csaba - Hogyan segítsünk gyermekünknek elfogadni az elfogadhatatlant? című tanulmánya

Ha tetszett a bejegyzés, kövess @lelkisugo és iratkozz fel a Lelkisúgó havi hírlevelére!

❤ és mutasd meg másoknak is, akiknek inspirációt vagy segítséget jelenthet!