Érzelemszabályozás: tanult vagy veleszületett?

Hajlamosak lehetünk azt hinni, hogy érzelmi viselkedésmintáink – azaz ahogyan a mindennapokban reagálunk a minket érő eseményekre – veleszületett személyiségünkből fakad; például azt feltételezzük, hogy van aki „magából kikelő”, s van aki „magába forduló” típus.

S bár valóban van egy születésünk pillanatától meghatározott temperamentumunk, amely befolyásolja viselkedésünket, az igazság az, hogy érzelmeinket és érzelmeink kezelését mindnyájan tanuljuk.*

(*Léteznek olyan klinikai állapotok, melyekben valamely veleszületett agyi/idegrendszeri rendellenesség mentés sérül az érzelemszabályozás, de most nem ezekről beszélünk!)

LSsept2.jpg

A gyermek nem születik veleszületett védekező képességgel, környezetéből másolja le a viselkedési és védekezési mintákat.

Érzelmi minták és környezet

Gyerekkori élményeink különösen meghatározóak az érzelemszabályozás kialakulásában. Az, hogy hogyan kezeljük az érzelmileg telített helyzeteket, nagy mértékben függ attól, hogy milyen érzelmi mintákat kaptunk családunktól.

Felnőttként is nehéz kezelni érzéseinket és megvédeni énhatárunkat, nem hogy gyerekként, amikor teljesen kiszolgáltatottak vagyunk gondozóink és környezetünk hatásainak. Nem várhatjuk el egy gyermektől, hogy védekezni tudjon az őt érő fájdalmas események ellen. Főleg nem magától! A gyermek nem születik veleszületett védekező képességgel, környezetéből másolja le a viselkedési és védekezési mintákat. Mégis,

sok szülő beleesik abba a hibába, hogy a gyermek érzelmi szabályozását természetes, magától kialakuló folyamatnak veszi,

így nem is fordít különösebb figyelmet az érzelmek kezelésének tanítására.

 

„Otthon nem beszélünk az érzéseinkről”

Azokban a családokban, ahol nem fejlett az érzelmi kommunikáció, ahol nehezen beszélnek egymásnak az érzéseikről, könnyen előfordul, hogy a gyermek hiányos vagy nem megfelelő mintát kap a fájdalmas érzésekkel való megküzdésre. Például lehet, hogy az agressziót éli meg az érzelmek kezelésének módjára, megtanulja a figyelemelterelést vagy azt, hogy az érzéseket érdemes elzárni magunkban.

Ezek a torzított minták mély nyomokat hagynak a gyermek lelkében. A gyermek hamar megtanulja:

  • hogy érzéseiről érdemes elterelni a figyelmét; 

  • hogy konfliktus (veszekedés) láttán a legjobb megoldás a (szobába való) menekülés;

  • hogy érzelmeinek kifejezésével "terheli" környezetét;

  • vagy hogy valódi érzései kimutatásával csak még nagyobb problémát okoz magának („pl. Hagyd abba a sírást, vagy mindjárt adok okot rá!”).

lsstepr3.jpg

A káros érzelmi minták mélyen rögzülhetnek és súlyos önértékelési zavarokat, kommunikációs nehézségeket és kapcsolati konfliktusokat okozhatnak.

Bizalmi problémák

A gyermek kiszolgáltatottsága és gondozóitól való függése miatt teljesen védtelenné válhat az érzelmi támadások és zsarolások ellen is, ami mélyen elültetheti benne az értéktelenség érzését. 

Azt a gyermeket, aki megtanulja, hogy érzelmeiről nem szabad beszélnie, a későbbi kapcsolataiban is bizalmatlanság és zárkózottság jellemezheti.

Az érzelmi kommunikáció hiányosságai emellett gyakori félreértéseket okozhatnak, amelyek rombolóan hathatnak a kapcsolatok alakulására és az elszigetelődés érzéséhez vezethetnek.

A káros, múltbéli érzelmi minták tehát mélyen rögzülhetnek és akár a felnőttkorba nyúlóan is súlyos önértékelési zavarokat, kommunikációs nehézségeket és kapcsolati konfliktusokat okozhatnak.

 

Régi minták újraírása

Ha úgy érezzük, hogy nehezen beszélünk az érzéseinkről, mindenekelőtt arra van szükségünk, hogy megértsük önmagunkat és azt, hogy miért működünk úgy, ahogy. Az önegyüttérzés különösen fontos akkor, amikor szembe kell hogy nézzünk múltunk hatásaival és fájdalmas tapasztalataival. Ez félelmetes lehet, mégis kihagyhatatlan ahhoz, hogy szükség esetén újra tudjuk írni saját érzéseinkkel való kapcsolatunkat.

Szívünk megnyitásához ezért nagy bátorságra és új utak felfedezésére van szükségünk. Az önismereti munka célja az is lehet, hogy újraépítsük a - saját magunkkal és másokkal szembeni - bizalom képességét; ez pedig gondolkodásmódunk újraírását is igényelheti.

Türelemmel és kitartással azonban feloldozhatjuk magunkat régi mintáink alól, és képesek válhatunk arra, hogy felszabadult, teljes érzelmi életet éljünk.


Ha tetszett a bejegyzés, kövess @lelkisugo és iratkozz fel a Lelkisúgó havi hírlevelére!

❤ és mutasd meg másoknak is, akiknek inspirációt vagy segítséget jelenthet!