Bár pontos okait még rejtély övezi, többet tudunk a pánikbetegségről - hivatalos megnevezése szerint: pánik zavarról - és kezelési lehetőségeiről, mint valaha. Ennek ellenére számos hiedelem él a köztudatban erről az állapotról – tegyünk ezért rendet a mítoszok között!
Melyek a pánikroham tünetei?
Egy pánikroham alatt olyan tünetek jelenhetnek meg, mint heves szívdobogás, remegés, izzadás, torokszorítás és légszomj, hidegrázás vagy hőhullámok, zsibbadás, fejfájás, mellkasi nyomás és fájdalom, hasi görcsök, émelygés, az önuralom elvesztésétől való félelem és fenyegetettség érzés.
A pánik állapota fél perctől akár 15-20 percig is tarthat (általában 10 percnél éri el a csúcspontját), ám a rövid pánikrohamok is nagyfokú szorongást okozhatnak.
A pánikrohamot átélő kiszolgáltatottság érzéséhez hozzájárul, hogy a pánikrohamok általában "véletlenszerűen" – valamilyen nem azonosított inger hatására – jelennek meg, majd az idő elteltével gyakran visszatérnek egy-egy adott helyzetben (pl. bevásárlóközpontban).
Nem csak maga a pánikroham jár együtt a beszámíthatatlanság és a szorongás élményével, hanem önmagában a pánik zavar diagnózisa is bizonytalanságot tud okozni - nézzük ezért alább a leggyakoribb tévhiteket!
A 7 leggyakoribb tévhit a pánikbetegségről
1. A pánik zavar egy képzelt betegség
„Nyugodj meg, semmi bajod, csak beképzeled!” – egy pánikbeteg számára ezek a szavak nagyon felkavaróak lehetnek, hiszen a pánikrohamok nagyon is valódi, érzelmileg megterhelő és borzasztó élmények.
A legelső rohamokat követően akár éveken keresztül vándorolnak orvostól orvosig, keresve félelmetes állapotuk okait. A pánik zavar hivatalos diagnózisa után azonban nem feltétlenül könnyebbülnek meg, hogy nincsen életveszélyes betegségük, sőt! A negatív leletek gyakran még jobban növelik frusztrációjukat és tehetetlenség-érzésüket: „Ha nincsen úgymond semmi bajom, mégis mi okozza ezt velem? És mikor lesz már vége ennek?”
2. A pánikbetegség gyógyíthatatlan állapot
A pánikbetegség (pánik zavar) diagnózisát gyakran félreértik és életre szóló bélyegként élik meg az abban szenvedők. Állapotukba „beletörődve” gyakran nem is kérnek segítséget, ami azért is tragikus, mert a pánik és egyéb szorongásos zavarok viszonylag gyorsan és jól reagálnak különböző kezelésekre.
3. A pánikbetegséget csak gyógyszeresen lehet kezelni
Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a pánikbetegség csak gyógyszerekkel kezelhető állapot! A pszichiátriai gyógyszerek és a pszichológiai kezelések külön-külön is eredményesek lehetnek, de akár ki is egészíthetik egymást. A pszichológiai terápiák minden esetben ajánlottak a pánikbetegség kezelésében! Egyrészt önmagában a pánikrohamoktól való félelem és szorongás csökkentése miatt, másrészt pedig azért, mert a pánikbetegség okának feltárásában is segítséget nyújthat a pszichoterápia.
4. A pánikbetegség a depresszió egy formája
Gyakori félreértés, hogy a pánikbetegség és a depresszió ugyanazon betegséget takarják. Bár a pánikbetegség és a depresszió gyakran járnak együtt – mivel ún. komorbid zavarok -, alapvetően különböző állapotokra utalnak! Aki pánikbeteg, nem minden esetben depressziós - és ez természetesen fordítva is igaz! Többet a depresszió tüneteiről itt olvashatsz.
5. A pánikroham súlyos agyi vagy testi károsodást okozhat
A pánikroham, bár nagyon erős testi érzeteket okoz és olykor a halálfélelem érzésével is együtt jár, valójában nem veszélyes a szervezetre. Mivel a pánikroham tünetei hasonlíthatnak más komoly egészségügyi problémákhoz - például keringési zavarokhoz -, nagyon fontos, hogy orvosilag kivizsgáltasd tüneteid, amennyiben bizonytalan vagy azok eredetében.
6. A pánikbetegség a megőrülés első jele
Előfordul azon elképzelés is, miszerint a pánik egyfajta "kapu" vagy első lépés egyéb, súlyos mentális zavarok – például skizofrénia – kialakulása felé. Ez egy ritka, de súlyos tévhit! A pánikbetegség alapvetően nem okoz romlást a mentális állapotban.
7. Pánikbeteg az, aki valaha átélt már pánikrohamot az életében
Az egyik leggyakoribb félreértés a pánikroham és a pánikbetegség között áll fenn. Az, hogy kerültünk olyan helyzetbe, ahol átéltünk egy pánikrohamot, nem tesz automatikusan pánikbeteggé! Ne feledjük: a pánikroham a szervezet egy olyan szélsőséges reakciója, amely alapvetően egy természetes vészreakcióból indul. Éppen ezért, a pánik zavar diagnózisához rendszeresen visszatérő pánikrohamok szükségesek és csak klinikai végzettségű szakember állíthatja fel azt.
Kérdéseid vannak? Keress bátran a lelkisugo@gmail.com címen!
Ha tetszett a bejegyzés, kövess @lelkisugo és iratkozz fel a Lelkisúgó havi hírlevelére!
❤ és mutasd meg másoknak is, akiknek inspirációt jelenthet!