„Zárd le a múltat…”
„Csak engedd el…”
„Egyszerűen lépj tovább…”
Ezek az elengedést segíteni hivatott mondatok sajnos az esetek többségében nem hozzák meg a remélt vigaszt, sőt gyakran még frusztráltabbá tesznek.
Amikor sorozatos próbálkozások ellenére is mindig újra meg újra visszatér a fájdalom, felerősödhetnek a belső kételyek és a félelem, hogy valamilyen megmagyarázhatatlan lelki „gyengeség” miatt képtelenek leszünk „túllépni” a múlton.
Ennek talaján pedig súlyos önértékelési problémák és akár testi tünetek is kialakulhatnak. De miért is olyan nehéz elengedni?
Az elengedés döntés… vagy mégsem?
A „csak lépj tovább” tanácsa azért nem „működik”, mert nem arról van szó, hogy tudatosan ragaszkodnánk ahhoz, ami rossz nekünk. A legtöbb esetben tökéletesen tisztában vagyunk azzal hogy mit kell elengednünk, és azzal is hogy miért kell azt elengednünk.
Ezek a tények azonban azért nem segítenek különösebben, mivel az elengedés alapvetően nem racionális dolog.
Az elengedés racionális része az a döntés, amit tudatosan hozunk meg, de ettől még a fő munka érzelmi síkon történik. Az elengedés tehát nem értelmünk próbája, hanem érzelmeink próbája.
3 lehetséges ok a megakadt elengedés mögött
Több oka is lehet annak, hogy miért érezzük azt, hogy nem tudunk elengedni bizonyos dolgokat, s ezek közül három különösen gyakori:
1. Amikor az identitásunkat rengeti meg az elengedés
Veszteségek esetén gyakran érezhetjük azt, mintha önvalónk egy darabját is el kellene engednünk. Különösen nehéz lehet elengedni az olyan eseményeket vagy veszteségeket, amelyek közel állnak identitásunkhoz. Mit is jelent ez?
Identitásunk - azaz ahogy önmagunkat egységes egészként azonosítjuk - több pillérre, szerepre és történetre épül. Néha azonban egy-egy pillér megterhelődhet, s az elengedést nehezítheti, ha az identitás a köré a szerep köré rendeződik, amellyel kapcsolatosan bekövetkezik a veszteség.
Ki vagyok én? Ki voltam évekig? És most ki leszek?
Egy házasság vége után például felmerülhet a kérdés: Ki vagyok én, ha nem feleség? Vagy hosszú éves munkahely elvesztése után: Ki leszek, ha nem szakértő? Identitásunk akkor is megérintődhet, amikor pozitívan változnak az események, például amikor képesek vagyunk kilépni egy rossz helyzetből: Ki voltam, hogy eddig képes voltam tűrni ezt?
Az elengedés tehát nem csak egy kapcsolat vagy élethelyzet elengedését jelenti, hanem az identitás újraépítését is igényelheti, s ilyenkor önismereti munkával segíthetjük legjobban az elengedési folyamatot.
2. Amikor a gyászfeldolgozás akad el
A veszteségeinkre adott természetes és normális reakció a gyász. Máshogy fogalmazva, az, hogy egy veszteségünk után – például munkahelyünk elvesztése, egészségünk romlása, párkapcsolati szakítás vagy bármilyen egyéb, súlyos érzelmi veszteség után – gyászolunk, nem patologikus válasz (azaz nem személyiségzavar vagy akaratgyengeség jele.)
Több oka lehet annak, hogy mitől akad el a gyászfeldolgozás, de általában valamilyen érzelem elismerésének és kifejezésének a hiánya az oka annak, hogy azt érezzük, nem vagyunk képesek elengedni a múltat.
Az elakadt gyász jeleiről itt olvashatsz többet, a feldolgozási lehetőségeiről pedig itt.
3. Amikor a fájdalom rejtett előnyökkel jár
Ritkábban, de az is előfordul, hogy a fájdalomhoz való ragaszkodásnak van valamilyen mögöttes funkciója. Freud fogalmával betegségelőnynek nevezzük azt, amikor valamilyen rejtett előnnyel jár egy rossz állapot.
Ahogy egy testi betegségtől szenvedő is azt igényli, hogy ápolják és foglalkozzanak vele, úgy például egy magányos személy megélheti hogy fájdalmának kifejezésével figyelmet és törődést kap másoktól. Emiatt egy rejtett félelem is megjelenhet a háttérben, ami felerősítheti a ragaszkodást: annak a kétsége, hogy vajon a fájdalom elmúlta után is lesz-e ebben része?
Ilyen esetekben a valódi szükségletek felismerésével és érzelmeink tudatosításával támogathatjuk az elengedési folyamatot.
Kérdéseid vannak? Keress bátran a lelkisugo@gmail.com címen!
Ha tetszett a bejegyzés, kövess @lelkisugo és iratkozz fel a Lelkisúgó havi hírlevelére!
❤ és mutasd meg másoknak is, akiknek inspirációt vagy segítséget jelenthet!