A hónap olvasói kérdése:
“Miért vagyok egyszer impulzív, másszor megfontolt? Hogyan lehetek a munkában és az emberi kapcsolataimban állhatatos, míg a pénzügyeim kezelésében, vagy a tanulásban hebrencs?”
Miért viselkedünk ennyire különbözően? Ez egy nagyon érdekes - és sokféleképpen megválaszolható! - kérdés, ami véleményem szerint leginkább tudattalan mozgatórugóinkkal áll kapcsolatban…
Ösztönök és temperamentum
Mindannyian rendelkezünk egy bizonyos természettel, ami személyiségünk alapját adja - ezt a velünkszületett, jellegzetes minőséget nevezzük temperamentumnak. A temperamentumunk arra vonatkozik, hogy ösztönösen hogyan viselkedünk, s ezért már gyermekkorban felfedezhető, hogy inkább szelíden, lassan, óvatosan vagy harsányan, gyorsan reagálunk a környezetünkre.
Az, hogy milyen alaptermészettel rendelkezünk, azonban nem jelenti azt, hogy örök lobbanékonyságra vagy lomhaságra lennénk ítélve.
Életeseményeink és megéléseink egyre formálják alaptermészetünket,
s így felnőttkori impulzív cselekedeteink vagy megfontolt lépéseink sokkal inkább tapasztalatunknak szólnak, illetve valamilyen szükségletünket tükrözik.
Háttérben: A szükségletek…
Az ösztöneink mindig szükségleteinkkel állnak kapcsolatban. Ilyen alapvető emberi szükséglet például testileg kielégítettnek lenni, elfogadva és szeretve lenni, vagy biztonságban lenni, azaz elmenekülni a stresszt jelentő körülmények elől.
Cselekedeteink mögött mindig valamilyen tudatos vagy tudattalan szükséglet húzódik, azaz minden kialakult viselkedési mintánknak oka és szerepe van.
Elsőre ellentmondásosnak tűnhet, hogy miért viselkedünk teljesen másképpen két különböző szituációban, pedig ugyanaz a szükséglet köti őket össze: Ha például impulzívan megvásárolok valamit, ami egy jó befektetés ígéretét adja, az ugyanúgy kielégítheti a biztonság-szükségletemet, mint az, ha visszafogom magam, és nem merek “fejest ugrani” egy új kapcsolatba, ahol sérülhetnék.
Múltbéli tapasztalataink határozzák meg, hogy mikor-hogyan döntünk: aki sokszor „égette meg magát”, valószínűleg kevésbé lesz lobbanékony, s még egy nagyon óvatos személy is bátor, merész lehet, ha belátja, hogy tettrekészségre van szükség.
Ösztöneinket a legnehezebb átírni.
Kitartó munkával átírhatjuk azokat a káros szokásokat, amelyek ösztöneinkből fakadnak és hátráltatnak bennünket.
A tudatosság ereje
Impulzív cselekedeteinket – legyen szó meggondolatlan szavakról vagy tettekről, kapcsolati konfliktusokról - azért is nehéz „megállítani”, mivel nagy tudatosságra van szükség, hogy átírjuk ösztönszerű mintáinkat.
Az önismeret éppen abban segít, hogy felismerjük ezeket és szükség esetén átírjuk azokat a szokásmintáinkat, amelyek akadályoznak bennünket abban, hogy legjobb önmagunk lehessünk, és a számunkra legteljesebb életet éljük.
Ehhez feltehetjük magunknak a kérdést: Milyenné is szeretnék válni, hogyan szeretnék élni? S mit szeretnék, hogy tükrözzenek cselekedeteim?
Ha tetszett a bejegyzés, kövess @lelkisugo és iratkozz fel a Lelkisúgó havi hírlevelére!
❤ és mutasd meg másoknak is, akiknek inspirációt vagy segítséget jelenthet!
