A szüleinkhez való kötődésünk az első, s így az egyik legfontosabb kapcsolatunk az életünkben. Szüleink alapvetően befolyásolják azt, ahogyan látjuk és értelmezzük a világot. Hatásuk olyan jelentős, hogy önismereti vagy terápiás munka során előbb-utóbb "beleütközünk" szüleinkbe. A velük való kapcsolatunk vizsgálata, illetve feldolgozása azonban nem mindig egyszerű.
Amikor felmerülnek a szülők, mint téma az üléseken, gyakran hangzanak el olyan mondatok, mint:
"A gyerekkoromat hagyjuk, a szüleimről nem szeretnék beszélni"
"Nem akarom ezt az egészet rájuk kenni"
"Anyuék mindig mindent megadtak nekünk, baromi lelkiismeretfurdalásom van, ha ezekről a rossz dolgokról beszélek..."
De miért is olyan fontos, hogy feldolgozzuk a szüleinkkel való kapcsolatot; s mit is jelent az valójában?
1. A feldolgozás célja nem bűnbakkeresés, hanem a tudatosítás
Az egyik leggyakoribb félreértés, amivel találkozom a családtörténeti önismereti munka kapcsán, ha a feldolgozást amolyan „bűnbakkeresésként” értelmezik.
A feldolgozás nem arról szól, hogy összegyűjtsük mindazt, amit szüleink ellenünk vétettek. A feldolgozás célja nem a hibáztatás, a bűntudatkeltés vagy a múlt felhánytorgatása.
A feladatunk az, hogy tudatosítsuk szüleink hatását múltbéli énünkre, és azok súlyát jelenlegi életünkre. Ahogyan a szüleink miránk reagálnak, ahogyan megmutatják nekünk az érzelmek kezelésének a módját, amilyen mintákat élnek elénk a kapcsolatokról, amilyen képet tükröznek önmagunkról gyermekként; mindez alapvetően befolyásolja a személyiségünket, viselkedésünket és szokásainkat, akár még felnőttkorunkban is.
Sajnos rengeteg lelki problémánk, kapcsolati nehézségünk vezethető vissza a szüleinkkel való kapcsolatunkra, s ameddig ezek nem kerülnek tudatos feldolgozásra, újra meg újra beleeshetünk ugyanazokba a hibákba.
2. A szüleinkről való érzelmi leválás mindenkinek feladata
A szüleinkről való leválás nem azt jelenti, hogy tudatos szakadékot teremtünk a generációk között. Bár valóban van olyan eset, ahol a tényleges fizikai leválás és a távolság teremtése lehet a cél, de a feldolgozás sosem arra bátorít hogy mi szakadjunk el szüleinktől, hanem hogy a mi belső világunkban történjen meg a lelki leválás a szüleink által teremtett elképzelésekről, ideákról és pszichés működési mintákról.
A szülői mintáink feldolgozása a mi belső, saját, önálló identitásunk kialakításáról szól. Mindent, amit a szüleink átadnak nekünk az első életéveinkben, úgy kell elképzelni, mint egy programot, ami mélyen rögzül a lelkünkben. Elméletben a serdülőkori identitáskrízis – ami egy normatív (tehát természetesen bekövetkező) folyamat – szól arról, hogy ezt a programot megpróbáljuk átírni, átdolgozni, s saját képünkre formálni.
A „program elleni lázadás” ideális esetben ahhoz vezet, hogy kirostáljuk mindazt, amivel nem tudunk azonosulni, s megtartjuk mindazt, ami őrizendő érték mindabból, amit átadtak nekünk. Ha ez a folyamat valamilyen oknál fogva elakad, úgy érezhetjük, hogy nem találjuk önmagunkat és helyünket a világban.
3. Nem igaz, hogy csak a rossz szülő-gyermek kapcsolatot kell feldolgozni
A fentiekből fakad, hogy a feldolgozás teljesen független attól, hogy milyen jó vagy rossz volt a szüleinkkel való kapcsolatunk. Bármilyennek is éltük meg a szüleinkkel való kapcsolatunkat, mindannyiunknak feladata a felnövés, azaz az érzelmi függetlenedés. Ez pedig elsősorban arra vonatkozik, hogy életünket önmagunkért és saját felelősségünk tudatában éljük, nem szüleink elképzelései és szükségletei mentén.
A feldolgozás tehát nem a felelősség áthárításáról, hanem annak visszaszerzéséről, s ezzel az életünk feletti döntési szabadságunk elnyeréséről szól.
Ha tetszett a bejegyzés, kövess @lelkisugo és iratkozz fel a Lelkisúgó havi hírlevelére!
❤ és mutasd meg másoknak is, akiknek inspirációt vagy segítséget jelenthet!
Sokkal több jót tudsz tenni, sokkal nagyobb hatással tudsz lenni a körülötted lévő világra, mint gondolod. >>>
Találkozzunk a II. jótékonysági Reziliencia Konferencián, hallgasd meg előadásomat az elmúlással való szembenézésről… >>>
A tavaszi ébredés és erőgyűjtés jegyében ma egy támogató üzenetet szeretnék felajánlani Neked. Gyere, játssz és pörgess magadnak egy képeslapot… >>>
Ha ezen kérdések közül akár csak egyet is megválaszolsz, már tisztulhat Benned a kép, hogy mit is szeretnél megteremteni önmagad számára az újévben… >>>