A megmentő szerep veszélyei
Szeretünk segíteni másokon, hiszen segíteni jó érzés - de nem mindegy, hogy milyen áron. Ahogyan az áldozat-szerepnek, úgy a megmentő szerepnek is vannak veszélyei - pedig ez utóbbiról kevesebbet szoktunk beszélni. Az, hogy önzetlenek vagyunk és képesek vagyunk áldozatokat hozni másokért, mindenképpen egy értékelendő tulajdonság, azonban könnyű átesni a ló túloldalára. Minél inkább segítőkész és nagyszívű valaki, s minél kevésbé rendelkezik stabil énhatárokkal, annál inkább hajlamos lehet arra, hogy beleessen a megmentő-szerepbe.
Melyek lehetnek a jelei annak, hogy megmentő szerepbe kerültél?
általában Te vagy az ügyeletes lelki szemetesláda
egy vagy több ember van az életedben, akit újra meg újra “ki kell húznod a csávából”
szabadidőd nagy részét azzal töltöd, hogy másokon segíts - még akkor is, amikor éppen nincs hozzá kedved
szinte állandó készenléttel lehetne jellemezni az életed, s ha valaki bajban van, azonnal “ugrasz” segíteni
az az érzésed van, hogy felelősséggel tartozol mások életének alakulásáért
éjszaka nem alszol, mert mások problémáján - és azok lehetséges megoldásain - agyalsz
gyakran éled meg, hogy mások beléd kapaszkodnak, vagy hogy Te jelented nekik az “utolsó reményt”
az önfeláldozásig képes vagy elmenni annak érdekében, hogy segíts valakin
úgy érezheted, hogy egyedül Te vagy képes bármit tenni egy problémás helyzet megváltoztatása érdekében, s ezért főleg Te cipeled annak az érzelmi terhét
azt érezheted, hogy saját életeddel és problémáiddal nincsen se erőd, se időd foglalkozni - vagy hogy azzal nem akarsz másokat terhelni
Milyen hosszútávú következményei vannak?
Ha valaki “beleragad” a megmentő szerepébe, hosszútávon a következő testi és lelki tünetekkel találkozhat:
az állandó készenlét és önfeláldozás könnyen kiégéshez vezethet
ez olyan testi tüneteket okozhat, mint alvási zavarok, emésztési problémák vagy ismeretlen eredetű fejfájás
kimerültség és fáradtság lehet úrrá a mindennapjain
mivel állandóan mások panaszaival és nehézségeivel találkozik, kialakulhat benne egyfajta pesszimizmus, kiábrándultság vagy elkeseredettség
emiatt “megunhatja" az embereket, s kialakulhat benne egy vágy, hogy elkerüljön másokat (szakszóval ezt empátiás kimerültségnek nevezzük)
Hogyan léphetünk ki a megmentő-szerepből?
Ahhoz, hogy búcsút intsük az önfeláldozásnak, el kell hinnünk, hogy se nem feladatunk mások megmentése, se nem vagyunk képesek felelősséget vállalni olyan emberekért, akik valójában nem akarnak megváltozni. Minden esetben rendezni kell kapcsolatainkat - ami olyankor egyes kapcsolatok elengedését is jelenti -, és helyre kell állítanunk bennük az adok-kapok egyensúlyt. Ezzel párhuzamosan fel kell töltenünk saját energiaraktárainkat, azaz meg kell ismernünk erőforrásainkat és azokat következetesen be kell, hogy építsük az életünkbe.
Ha tetszett a bejegyzés, kövess @lelkisugo és iratkozz fel a Lelkisúgó havi hírlevelére!
❤ és mutasd meg másoknak is, akiknek inspirációt vagy segítséget jelenthet!
Sokkal több jót tudsz tenni, sokkal nagyobb hatással tudsz lenni a körülötted lévő világra, mint gondolod. >>>
Találkozzunk a II. jótékonysági Reziliencia Konferencián, hallgasd meg előadásomat az elmúlással való szembenézésről… >>>
A tavaszi ébredés és erőgyűjtés jegyében ma egy támogató üzenetet szeretnék felajánlani Neked. Gyere, játssz és pörgess magadnak egy képeslapot… >>>
Ha ezen kérdések közül akár csak egyet is megválaszolsz, már tisztulhat Benned a kép, hogy mit is szeretnél megteremteni önmagad számára az újévben… >>>